Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön Pekingben fogadta Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert és nemzetbiztonsági tanácsadót. A százéves, egykori aktív amerikai politikussal folytatott beszélgetésen Hszi Csin-ping hangsúlyozta: "A kínai nép soha nem felejti el régi barátait, és a kínai-amerikai kapcsolatok mindig Henry Kissinger nevéhez fognak kapcsolódni" - számolt be a CCTV állami televízió.
Február végén ünnepelte a világ az 50. évfordulóját annak, hogy az Egyesült Államok megkezdte a diplomáciai nyitást jelenlegi legnagyobb riválisa, a Kínai Népköztársaság felé. Azaz csak ünnepelte volna, ha a két nagyhatalom közötti kapcsolatok nem lennének mélypontjukon, és Oroszország nem indított volna inváziót Ukrajna ellen február 24-én. A megrögzött antikommunista hírében álló amerikai elnök, Richard Nixon 1972. február 21. és 28. között tett látogatást Kínában, melynek során találkozott a kommunista állam alapító vezetőjével, az idős Mao Ce-tunggal, és látogatást tett a kínai nagy falnál is. Most, amikor úgy tűnik, hogy Peking, ha ímmel-ámmal is, de sokkal inkább Moszkva, mint Washington mellé áll az egyre hidegháborúsabb politikai légkörben, érdekes felidézni a fél évszázaddal korábban történteket, amikor az Egyesült Államok és Kína éppen a mindkettőjükkel ellenséges viszonyban álló Szovjetunió miatt döntött úgy, hogy nyit egymás felé.
Henry Kissinger, az Egyesült Államok volt külügyminisztere arra figyelmeztet, hogy ha Joe Biden nem javítja meg gyorsan a Kínával való kommunikációt, a helyzet könnyen katonai konfliktussá fajulhat – írja a Bloomberg.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
